Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése értelmében a miniszter a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) felügyeletének ellátására, továbbá a kar hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezése esetén kizárólag ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkaszerződés-módosítás az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is foglalkoztatni fogjuk. Mivel megváltozott a nyugdíjasok biztosítási státusza, milyen igazolásokat kell számára kiadnunk, hogy el tudja indítani a nyugdíját, illetve hogyan kell a munkaszerződését módosítani, vagy kell-e újat kötni, hogy a munkaviszonya ne változzon?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2) bek.]. A 2018. július 26. napjától megállapítandó öregségi nyugdíjak esetében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás a fiatal munkavállalók esetében fogalmaz meg közvetett módon tilalmat a munkaidő mértéke kapcsán, amikor is kimondja, hogy a fiatal – vagyis a 18. életévét be nem töltött – munkavállaló [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] napi munkaideje legfeljebb nyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kerületvezető erdész további jogviszonya

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] A kerületvezető erdész a kérdés alapján az Mt. hatálya alatt álló munkáltató munkavállalójaként határozható meg. A vadásztársaság a Ptk. hatálya alatt működő egyesület (Ptk. Második rész VII. cím). A vadásztársaság saját szervezeti felépítését maga határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkaidő-beosztás közlése új belépőnél

Kérdés: A törvény előírja, hogy a munkavállalóval mikor kell előzetesen közölni a munkaidő-beosztását. Hogyan kell ezt a kötelezettséget teljesíteni új belépő esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló éppen munkaviszonyt létesít, sok esetben értelemszerűen nincs arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.