Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...is módosíthatja.Az Mt. előírja, hogy a tájékoztatóban meghatározott körülmények – így a fentiekben említett jutalékra irány­adó számítási szabályok – változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban kell tájékoztatnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkaviszony létesítése korábbi munkavállalóval

Kérdés: Vidéki üzletünket ideiglenesen be kellett zárnunk, mert a járványügyi helyzetben nem volt kifizetődő a nyitvatartás. Most, hogy a korlátozások enyhültek, elérkezettnek látjuk az időt az újbóli nyitásra. Jogszabályba ütközik-e, ha ugyanazt a munkavállalót vesszük vissza, aki ott dolgozott korábban? Ha ez lehetséges, ugyanazzal a feltételekkel kell vele szerződnünk, mint korábban?
Részlet a válaszából: […] ...kellene alkalmazni a munkavállalót (hacsak a felek korábban ebben nem állapodtak meg). Ily módon a munkaszerződés feltételeit szabadon tárgyalhatják meg, és a kölcsönös és egybehangzó akaratuk eredménye lesz az új szerződés tartalma. Ebből következően nem kizárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] ...feladatokról,– a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint– a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá– arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Vezetővé minősített munkavállaló alapbére

Kérdés: A vezető állású munkavállalóvá minősítés szempontjából megkövetelt, a minimálbér hétszeresére vonatkozó előírás [Mt. 208. § (2) bek.] a vezetővé minősítésről szóló megállapodás időpontjában kell, hogy fennálljon, vagy annak a vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor is teljesülnie kell? Előfordulhat-e, hogy a minimálbér-változás miatt egy eredetileg szabályszerűen vezető állásúvá minősített munkavállaló utóbb mégsem tekinthető vezető állásúnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy fennálljon, hanem a munkaviszony megszüntetésekor is. Ellenkező esetben a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó, vezetőre irányadó speciális szabályok sem alkalmazhatóak. Ebből következően valóban előfordulhat, hogy egy eredetileg szabályszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Egészségügyi alkalmatlanság kérdései

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek felére (távolléti díj mellett) fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól, jogosult végkielégítésre, és a ki nem adott szabadsága pénzbeli megváltására is [Mt. 69. § (2) bek. és 77. § (3)-(4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése

Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a felek között feltehetően napi 5 órás, részmunkaidős munkaviszonyra irányuló munkaszerződés jött létre, amely alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállalót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkaszerződés-módosítás – ha megfeledkeztek róla

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2006 óta áll munkaviszonyban. Néhány napja a HR-igazgató előtt felmutatott egy 2013. április 1-jén hatályba lépett munkaszerződés-módosítást, amely szerint az ő fizetése valójában közel 150 000 Ft-tal magasabb, mint amelyet a gyakorlatban havonta kifizettünk neki. Ezt a szerződést másolatban mutatta be, de valóban szerepel rajta a HR-igazgató aláírása, aki állítja, hogy soha nem látta ezt a papírt korábban, noha valóban minden évben áprilistól szokás cégünknél a bérrendezés. Az illető munkavállaló korábban a magasabb alapbért tartalmazó munkaszerződésére soha nem hivatkozott, a munkáltató által kifizetett bérre észrevételt nem tett, minden bérpapírját és adónyilatkozatát aláírta. Figyelmen kívül hagyhatjuk a most előkerült munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...birtokában lévő okiratban foglaltakhoz képest alacsonyabb bérben részesült, a bérkifizetésről szóló munkáltatói tájékoztatókat és adónyilatkozatokat aláírta, jogfenntartással nem élt. Ebből megállapíthatóan, a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Az indokolt költségeket azonban a törvény nem nevesíti, azok függenek az adott munkakörtől és a felek megállapodásától is. A jogvita elkerülése érdekében mindenképpen célszerű, hogy a felek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni [Gt. 22. § (2) bek.]. Az igazgatósági tagok a tisztségüket a részvényesek közgyűlésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
1
2