Szabadságelszámolás – nem változtatható meg év közben

Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás esetén a munkáltató a szabadságot (és a betegszabadságot) valóban elszámolhatja, nyilvántarthatja – választása szerint – órában vagy munkanapban. A törvény úgy fogalmaz, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Betegszabadság arányosítása

Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felvetett problémára a törvény azt a szabályt tartalmazza, hogy az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult [Mt. 126. § (3) bek.]. Ilyen értelemben valóban elvész az a betegszabadság, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzési kötelezettsége alól[Mt. 107. § c) pont], köteles továbbá biztosítani részére az Mt. 137. §-aalapján járó betegszabadságot is. Mindebből következik az is, hogy amunkavállalót erre az időszakra megilleti az időarányos rendes szabadság,hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszából: […] ...dátumán – vagyis a munkaviszony kezdetének időpontján-, és ezért a munkáltató köteles részére az Mt. 137. §-a alapján járóbetegszabadságot és ez alapján a munkavállalót megillető díjazást biztosítani.Az Mt. 137. § (3) bekezdésének új szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.