Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 68. § (2) bek. a) pont]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondhatja a munkaviszonyt a munkavállaló keresőképtelenségének időtartama alatt is (így például akkor is, ha a keresőképtelenség ideje alatt táppénzre jogosult), a felmondási idő azonban csak abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkaviszony létesítése a munkavállalási engedélytől eltérő másik munkáltatónál

Kérdés: Van egy harmadik országból (Macedóniából) származó munkavállalónk, aki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kiállított összevont tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezik. A cégünknél szakértelmet nem kívánó segédmunkára kapta meg a munkavállalási engedélyt három évvel ezelőtt, azonban fodrász szakképesítéssel is rendelkezik, megtanult magyarul, lefordíttatta az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával a bizonyítványát, és szabadidejében, délutánonként szeretne másodállásban fodrászként dolgozni. Erre milyen lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] ...mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység ellátására, milyen FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható [445/2013. Korm. rendelet 4. § (1) bek.], álláspontunk szerint, ha a munkavállaló az eredetileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem volt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Nyugdíjas munkavállaló – tájékoztatás a státuszról

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint valóban nem jár végkielégítés, illetve a munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek.]. A törvény szerint a munkavállaló (többek között) akkor minősül nyugdíjasnak, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Közalkalmazott "másodállása"

Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
Részlet a válaszából: […] ...további közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony) a közalkalmazotti jogviszony beosztás szerinti munkaidejével részben vagy egészében azonos időtartamra esne, a munkáltató engedélyét kell kérni; a hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkaszerződés-módosítás – próbaidő nem köthető ki

Kérdés: Egyik munkavállalónkat szeretnénk előléptetni, viszont nem tudjuk, hogy az új munkakörben mennyire válik be az illető. Van arra lehetőség, hogy a munkakör módosításakor próbaidőt kössünk ki? Három hónap alatt mi is látnánk, hogy beválik-e az új munkakörben.
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy próbaidő a munkaszerződésben köthető ki, méghozzá a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapos időtartamra. A munkakör módosítása nem jelenti új munkaviszony létesítését, tehát próbaidőt sem köthetnek ki jogszerűen a felek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan tartamúvá módosítása

Kérdés: Két munkavállalónk tekintetében határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk 2014. de­cember 31. napi lejárattal. Közös megegyezéssel a határozott időre szóló munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt módosítható-e határozatlan idejű munkaviszonnyá? Amennyiben nem, lehet-e határozatlan időre szóló munkaszerződést kötni 2015. január 1-jével?
Részlet a válaszából: […] ...azonban csak akkor alkalmazandók, ha a felek a határozott idő tartamát kizárólag meghosszabbítani kívánják más, hosszabb határozott időtartamra, vagy ha az egyik határozott idő lejártát, vagyis a munkaviszony megszűnését követően újra határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonya

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban. Nemrég felajánlottak nekem egy szakfordítói állást munkaviszony keretében. Szeretném elfogadni, de nem tudom, hogy megtehetem-e a munkáltatóm engedélye nélkül, illetve hogy egyáltalán létesíthetek-e másik munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonnyal. További rendelkezés, hogy amennyiben a munka­idő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban legalább részben azonos időtartamra esik, munkaviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
Részlet a válaszából: […] ...Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a munkáltató több részletben adja ki a munkaközi szünetet, de ekkor is legalább húsz percnek erre az időtartamra kell esnie [Mt. 103. § (5)-(6) bek.]. Munkaszerződésben, kollektív szerződésben azonban a munkavállaló javára el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaidő-beosztás hiánya

Kérdés: Mit jelent az, hogy a munkavállaló munka­ideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...nem oszthatja be [Mt. 93. § (2) bek., 146. § (3) bek. d) pont];c) kötetlen munkarend [Mt. 96. § (2) bek.] esetén azok az időtartamok (órák), amelyeket el kell számolni (pl. szabadság), de amelyekre nézve a munkáltató munkaidő-beosztási joggal nem rendelkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
2
3
5