6 talált cikk a munkaviszony létesítése , vezető állású munkavállaló , munkaidő kifejezésre

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?

Kérdés: Egy vezető állású munkavállaló (kft. ügyvezetője, 40 órás, kötetlen munkaidővel) létesíthet-e további munkaviszonyt, ha az 40 órás jelenlétet követel meg?

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?