Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben

Kérdés: Pótlékáltalány meghatározása esetén valamennyi pótlékot (pl. műszakpótlék, készenléti pótlék, vasárnapi pótlék) magában foglaló átalánypótlék meghatározható? Vagy pótléktípusonként eltérő átalánypótlékot szükséges megadni? Avagy mindkét opció alkalmazható? Az átalánypótlék köthető-e feltételekhez (pl. vasárnapi pótlék esetében 2 havi munkaidőkeretben legalább 2 vasárnapon történő munkavégzés; készenlét esetében legalább 5 alkalommal vállalt alkalmanként min. 8 óra készenléti időtartam vállalása)? Helyes-e az az értelmezés a műszakpótlék alkalmazása esetében, hogy abban az esetben jár a műszakpótlék, amennyiben a ledolgozott munkanapok 1/3-ában eltérő a munkakezdés időpontja, és megvalósul a feltétel, amennyiben az 1/3 időn belül legalább 1 napon a 4 órás eltérés fennáll? Azaz, példával élve, amennyiben egy munkavállaló 20 munkanapot dolgozik egy hónapban, 7 munkanapon kell megvalósulnia az eltérő munkakezdésnek, és a 7-ből 1 munkanapon - a fennmaradó 13 munkanaphoz képest - legalább 4 óra eltérés kimutatható a munkakezdés időpontjához képest?
Részlet a válaszából: […] ...fedi le az átalány összege.Az átalány funkciója az lenne, hogy hosszabb időszak alapulvételével hasonló összeget biztosítson a munkavállalónak, mint amennyit a pótlékok tételes elszámolása mellett kapna. Ebből következik, hogy a munkavállaló egyes hónapokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

"Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, a napi munkaidejének megfelelő időre távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága

Kérdés:

A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?

Részlet a válaszából: […] ...változások várhatók (tételesen több bérpótlékot kellene majd kifizetnie a jövőben, mint a megállapított átalány), felmerülhet a munkavállaló megtévesztése, illetve tévedésben tartása [Mt. 28. § (1) bek.]. Ebben az esetben a megállapodást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Óradíjas munkavállalók munkabér-kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés:

Munkavállalóink órabéres szerződéssel rendelkeznek, és a jövő hónaptól már munkaidőkeretben foglalkoztatjuk őket. Lehetőségünk van innentől a ténylegesen ledolgozott órák alapján kifizetni nekik a munkabérüket?

Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Részlet a válaszából: […] ...hivatali út kifejezést a munkajogi jogszabályok nem használják. Ehelyett a magyar munkajog kiküldetésnek nevezi azt az esetet, amikor a munkavállaló átmenetileg, a munkáltató utasítására nem a munkaszerződése (kinevezése) szerinti helyen végez munkát. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok

Kérdés:

Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 107. § a)–c) pontok] nem irány­adó. Ilyenkor a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére, amely meghatározásakor a havi alapbér összegéta) általános teljes napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Rendkívüli munkavégzés átalánnyal díjazva

Kérdés: Amennyiben a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő pótlékát nem szeretnénk külön fizetni hónap végén, hanem pótlékátalányt szeretnénk alkalmazni, és abba szeretnénk beépíteni, akkor a pótlékátalány alkalmazásakor mire kell figyelnünk? A munkaszerződésbe kötelezően bele kell írni egy alapbért és egy átalányösszeget, vagy ez egy összegben is megadható, és elegendő felsorolni, hogy mely bérpótlékokat tartalmazza az átalány? Szükséges bármilyen számítással alátámasztani az átalány mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...havi átalányt [Mt. 145. § (2) bek. a) pont]. A munkaszerződésben a kérdés szerinti esetben tehát önállóan meg kell határozni a munkavállaló alapbérét, és egy külön mondatba foglalt megállapodás kell arról, hogy az alapbérén felül havi átalányként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló alapbérét mindenképpen időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]; formáját tekintve lehet óra-, napi-, heti- vagy havibér is. A tipikusan használt két forma az órabér, illetve a havibér. Az alapbér a felek megállapodásának tárgya, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...mint minden szerződés – a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek – természetesen annak mérlegelésével, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Távmunka és költségtérítés

Kérdés: A felek által megállapodott részbeni távmunkában (home office-ban) történt munkavégzés esetén lehetősége vagy kötelezettsége a munkáltatónak a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségeket (pl. internet stb.) megtéríteni? Amennyiben kötelezettség, milyen költségekre vonatkozik, illetve a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) megfizetésével eleget tesz-e a munkáltató ezen kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalónak azt a költségét köteles megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A szabály alkalmazása szempontjából először azt kell vizsgálni, hogy egyáltalán a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.
1
2
3
…
13