Elhelyezkedés korlátozása – megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése történhet oly módon is, hogy a munkaviszony nem azonnali hatállyal, hanem egy jövőbeli időpontban szűnik meg, elképzelhető, hogy ez idő alatt a munkavállaló másik munkahelyet talál....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] ...tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a munkavállaló nem áll felmondási tilalom alatt, akkor a munkaviszonyt a munkáltató felmondással megszüntetheti [Mt. 64. § (1) bek. b) pont]. A felmondás indoka a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Tanulmányokra járó fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011 őszén kezdte meg 5 éves egyetemi tanulmányait másoddiplomájához, de velünk csak 2015. július 1-jétől létesített munkaviszonyt. Nemrég kérdezte, hogy a szeptemberben kezdődő félévével kapcsolatban kinek kell leadnia az órarendjét, hogy a távolléteit be lehessen illeszteni a beosztásba. Valóban elmehet a munkából? Az Mt. szerint csak akkor jár távollét a munkavállalónak tanulmányi célokból, ha a tanulmányokról megállapodott a munkáltatóval; mi pedig nem kívánjuk engedélyezni a tanulmányok folytatását akkor, ha az a munkaidőt is érinti.
Részlet a válaszából: […] ...képzési idő tartamára a régi Mt. szerint illeti meg mentesülés (Mth. 5. §). Akkor is, ha még nem állt a jelenlegi munkáltatójával munkaviszonyban.Ennek értelmében az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...fél évet amunkavállaló, és nem is kiküldetésben tölti ezt az időtartamot. A kérdésbőlmegállapítható az is, hogy a munkáltató a munkaviszony fenntartása mellett"elengedi" alkalmazottját, mindehhez jogi hátteret az Mt. 107. § h) pontjabiztosít. E törvényhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Bírósági idézés – mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.
Részlet a válaszából: […] ...Ön munkahelyijelenlétéhez, megoldást kínálhat az Mt. 134. § (2) bekezdésének szabálya. Eszerint az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapjátkivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteleskiadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] ...számításba venni,amelyben a beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés megvalósult, tehát ha2008-ban történt, akkor 2008-ban. Az Sztv. munkaviszonyra vonatkozó szabály, ebből következőena sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése azMt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.