19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Közvállalatok vezetőinek javadalmazása
Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
2. cikk / 19 Boltvezetők munkaideje és felelőssége
Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
3. cikk / 19 Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások
Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
4. cikk / 19 Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba
Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
5. cikk / 19 Vezető visszahívása – a munkaviszony "sorsa"
Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
6. cikk / 19 Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték
Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
7. cikk / 19 Vezetővé minősített munkavállaló alapbére
Kérdés: A vezető állású munkavállalóvá minősítés szempontjából megkövetelt, a minimálbér hétszeresére vonatkozó előírás [Mt. 208. § (2) bek.] a vezetővé minősítésről szóló megállapodás időpontjában kell, hogy fennálljon, vagy annak a vezető állású munkaviszonyának megszüntetésekor is teljesülnie kell? Előfordulhat-e, hogy a minimálbér-változás miatt egy eredetileg szabályszerűen vezető állásúvá minősített munkavállaló utóbb mégsem tekinthető vezető állásúnak?
8. cikk / 19 Vezető állású munkavállaló további munkaviszonya
Kérdés: Társaságunk gazdasági igazgatóját megkereste egy francia cég, hogy részmunkaidőben, távmunkában legyen a magyarországi tanácsadójuk a francia társaság piacra lépésnek előkészítésében. Az igazgató elmondása szerint havi 2-3 nap munkáról lenne szó, és teljesen más a francia vállalat tevékenysége, mint a miénk. Engedélyezheti-e az ügyvezetés a gazdasági igazgatónak ezt a másodállást, tekintettel arra, hogy nálunk vezetői munkaszerződése van?
9. cikk / 19 Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása
Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
10. cikk / 19 Vezetői követelés besorolása a felszámolás során
Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
