Munkaadói kárigény érvényesítése, ha többen okozták a kárt

Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint kell megállapítani. Haa) a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye;b) nem szándékos károkozás esetén a kárt vétkességük arányában viselik;c) ez nem állapítható meg, akkor a kárt közrehatásuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...vétkes megszegésével okozott kárértkártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Ez azt is jelenti,hogy csak szándékos károkozás esetén lesz köteles a teljes kárt megtéríteni amunkavállaló (Mt. 168. §).Ettől eltérően, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Ruhatáros kárfelelőssége

Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg;ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 167. § (3) bek.]. Ettől eltérően,szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni(Mt. 168. §).A munkavállaló vétkességére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.