Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Várhatóan 2024. május 17-én szülöm meg a gyermekemet. Addig aktív állományban végzem köztisztviselői feladataimat. Terveim szerint gyermekem 2 éves korában térek vissza az aktív állományba, addig 168 napig CSED-, majd ezt követően GYED-ellátásra leszek jogosult. Ezen időszakokra jár-e részemre a cafeteria? Ezt a pluszjuttatást eddig munkáltatóm SZÉP-kártya formájában biztosította, közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásban nem részesülök.
Részlet a válaszából: […] alatt vehető jellemzően igénybe a CSED, illetve a GYED, bár utóbbinak közvetlen kapcsolata a fizetés nélküli távolléttel nincs. Nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a kormánytisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát - a jogosultság szempontjából - nem lehet összeszámítani [Kttv. 151. § (2) bek.].A fenti szabályokból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetőváltás a városüzemeltetésben

Kérdés: A helyi városüzemeltetési szervezet közalkalmazotti jogviszonyban álló üzemeltetési vezetője nyugdíjba fog vonulni. Szeretnénk az álláshelyet megpályáztatni, valamint azt, ha a jelenlegi vezető és a pályázaton nyertes új vezető 2-3 hónapig párhuzamosan együtt tudna dolgozni, így ez idő alatt a régi az újnak át tudná adni a munkakört. Van-e erre lehetőség az SZMSZ módosítása nélkül?
Részlet a válaszából: […] időszak alatt a korábbi üzemeltetési vezető átadhassa a munkakörét az utódjának. Ha ugyanis a korábbi üzemeltetési vezető közalkalmazotti jogviszonya még fennáll abban az időszakban, amikor már a pályázaton nyertes utód is kinevezésre került (akár oly módon, hogy kezdetben a korábbi üzemeltetési vezető helyetteseként dolgozik), nincs akadálya annak, hogy a feladatait, munkakörét megfelelően átadja számára. Az a kérdésből nem állapítható meg, hogy miképpen fog megszüntetésre kerülni a korábbi üzemeltetési vezető közalkalmazotti jogviszonya (pl. felmentéssel, közös megegyezéssel, lemondással), ugyanakkor valamennyi ilyen jogviszony-megszüntetési jogcím lehetőséget ad arra, hogy a jogviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Napi étkezési keretösszeg túllépése - a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] saját nevében ő vásárolja meg az ételt, amit a saját munkavállalói elfogyaszthatnak. Ebben az esetben lehet úgy rendelkezni, hogy a munkáltató csak nettó 2200 Ft értékben biztosítja a juttatást, és az azt meghaladóan igénybe vett szolgáltatás ellenértékét a munkavállalónak ki kell fizetnie. Ilyenkor a munkáltató a többletfogyasztás értékének megtérítését követelheti a munkavállalótól (az ebből eredő bevételéről akkor számviteli bizonylatot is kell kiállítania). A munkabérből való közvetlen levonásnak azonban ettől még nincs helye, ahhoz szükség van a munkavállaló hozzájárulására vagy végrehajtható határozatra. A munkáltató a munkavállalóval szembeni, munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti, vagy a munkaviszonnyal összefüggő és a minimálbér háromszorosának összegét meg nem haladó igényére vonatkozóan fizetési felszólítással élhet [Mt. 285. § (1)-(2) bek.].Ha viszont a munkáltató saját maga nem vásárolja meg az ételt, hanem az étkeztetést a munkavállalók számára közvetlenül nyújtja a tényleges[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Utazási kedvezmény önkormányzati művelődési házban dolgozóknak

Kérdés: Jár-e a 2024. március 1-jei nappal hatályba lépett 38/2024. Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény önkormányzatnál, illetve önkormányzat intézményénél (művelődési ház) munkaviszonyban lévő dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] alapszolgáltatást biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki [Kult. tv. 78. § (1) bek.].Az integrált kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvényi szabályozás alapján 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakult [2020. évi XXXII. tv. 1. § (2) bek.].A jogszabályban meghatározott kedvezményű utazásra jogosult - egyebek mellett a költségvetési szervek és intézmények, beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is - a közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, szakképzési oktatói, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, szerződéses határvadász vagy hivatásos szolgálati jogviszony - ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is - keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállaló összeférhetetlen magatartása

Kérdés: Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere tulajdonosa/ügyvezetője a saját munkavállalója (pl. nem olyan személy írta alá a megbízási szerződést a munkavállaló társaság oldaláról, aki képviseleti jogosultsággal rendelkezik), a munkavállalóval szemben jogszerű lehet-e bármilyen munkáltatói intézkedés? Amennyiben igen, milyen alapon, illetve vannak-e olyan körülmények, amelyek miatt megállapítható lehet, hogy a munkáltató nem tanúsította a kellő gondosságot a munkavállaló társaságának a leszerződtetésekor, és tudomást kellett volna szereznie arról, hogy a munkavállaló megszegte az összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat [Mt. 8. § (1), (4) bek.]. A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei között szerepel, hogy a nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem tudott [Ptk. 3:13. § (2) bek.].A munkáltató tehát nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott arról, a saját munkavállalója tulajdonolja, illetve képviseli azt a társaságot, amellyel szerződést kötött. Ennek alapján a munkavállaló részéről a munkáltatói jogos gazdasági érdekek veszélyeztetését önmagában azért nem lehet megállapítani, mert a munkavállaló például beszállítói tevékenységet végez a munkáltatójának. Ettől független kérdés az, hogy ha a munkáltatónál megszerzett információkat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás keresőképtelenséggel járó betegség alatt

Kérdés: Egy munkatársunk már több mint fél éve állományban van. Most szeretné elindítani a leszázalékolását, és az ügyintéző azt mondta neki, hogy ki kell jelentkeznie a táppénzről, és egy nap fizetés nélküli szabadságra kell mennie. Nem szeretnénk őt visszavenni. Van arra lehetőség, hogy a táppénz megszűnése utáni napon a cég felmondjon neki, és a felmondási idővel megváljon tőle?
Részlet a válaszából: […] bek. c) pont, Sztv. 4. § (1) bek. i) pont]. A munkavállalót keresőképtelensége esetén felmondási korlátozás védi, amely alapján a munkáltató közölhet ugyan felmondást a munkavállalóval, ám a felmondási ideje nem kezdődik meg a közlés másnapján, hanem csak a keresőképessé válása napjától [Mt. 68. § (2) bek.]. A leírtak alapján a szóban forgó munkavállalóval közölhető a felmondás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Egyházi fenntartású intézmények a Panasz-tv. hatálya alatt

Kérdés: A Panasz-tv. hatálya kiterjed-e az egyházakra, illetve az egyházi fenntartásban működő intézményekre (köznevelési, szociális stb.)? Kötelező-e ezen szervezeteknek is visszaélés-bejelentő rendszert működtetni?
Részlet a válaszából: […] keretében foglalkoztat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony pedig minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi [Panasz-tv. 16. § 1-2. pontok]. A törvény személyi hatályából következően nincs jelentősége annak, hogy a foglalkoztató egyház vagy egyházi fenntartású intézmény; ezeknek is kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése, amennyiben legalább 50 személyt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Közegészségügy - szolgálati elismerés több jogviszony esetén

Kérdés: Az Eszjtv.-ben meghatározott szolgálati elismerés tekintetében kit terhel a fizetési kötelezettség? Egy szakorvos a szolgálati elismerésre történő jogosultság napján többes egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik. Az egyik munkahelyen heti 15, a másik munkahelyen heti 10 órában. Ahol heti 10 órában dolgozik, a jogviszonya ott áll fenn 40 éve. A szolgálati elismerés kifizetésére vonatkozó jogszabályokban nem található olyan rendelkezés, amely szerint a főfoglalkoztató lenne kötelezett a kifizetésre. De e tekintetben szeretnénk azt is meghatározni, hogy mely munkáltató a főfoglalkoztató.
Részlet a válaszából: […] személyt. A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya hamarabb létrejött [Eszjtv. 9. § (8)-(9) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy a munkaidő mértéke miként alakul az egyes jogviszonyokban, hanem annak, hogy melyik jogviszony jött létre korábban. A kérdés szerinti esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Kérdés: Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235" kóddal, gyorséttermi eladóként vannak foglalkoztatva. Tudomásom szerint ehhez a tevékenységhez (5610) egy vállalkozásban elég egy főnek rendelkeznie végzettséggel. A végzettséggel rendelkező nincs ott a nap 24 órájában velük. A munkavállalóknak szükséges-e szakképesítés úgy, hogy az üzemeltetőnek van végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ételek, italok készítése egyaránt olyan tevékenységek, amelyek nem önálló tevékenységként (így munkaviszonyban is) képesítés nélkül végezhetőek, önálló tevékenységként viszont szakképesítéshez kötöttek [34/2021. ITM rendelet: 1. melléklet 10., 64. és 65. sor]. A nem önálló tevékenység végzése esetében a tevékenységvégzés szakmai felügyeletét az önálló tevékenység végzésére jogosító szakmával,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Vezetői állásúak összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazhatósága nem csak vezetőkre

Kérdés: Az Mt. 211. §-ában foglalt, a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális korlátozással kapcsolatban kérdezzük: kiköthetőek-e ezek a korlátozások olyan munkavállaló vonatkozásában, aki sem a törvény erejénél fogva, sem pedig a felek megállapodása alapján [Mt. 208. § (2) bek.] nem minősül vezető állású munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] munkavállalók vonatkozásában ilyen részletes szabályok nincsenek, hanem alapelvi jelleggel szögezi le a törvény, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Ez kógens rendelkezés, amelyet a felek megállapodásokkal nem szigoríthatnak tovább. Így a vezetőnek nem minősülő munkavállaló esetén csak olyan összeférhetetlenségi szabály követelhető meg, amely szükséges a munkáltató jogos gazdasági érdekei megvédéséhez. Például elvárható lehet, hogy a munkavállaló ne létesítsen munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkáltató piaci versenytársával, de nem tiltható meg általában, hogy a munkavállaló bármiféle "másodállást"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
6
7
8