Végkielégítés – a jogszerző idő közszolgálati jogviszonyban

Kérdés:

A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?

Részlet a válaszából: […] ...§-a (3) és (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül – egyebek mellett – áthelyezés esetén a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – nem minden jogviszony számít

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszából: […] ...töltötte el, amely a Kjt. hatálybalépését követően is a közszférába tartozott (pl. költségvetési szerv volt a munkáltató).Az áthelyezésekre ugyanakkor a fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak. A régi, 1992. évi Mt. 209. §-a, amely az 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor – ideértve az áthelyezés esetét is – újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkáltatónál jogviszonyban töltött idő – az áthelyezés következménye

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá átalakulása esetén hogyan kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdésében írt, "a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét"? Konkrétan: az átadó munkáltatóhoz áthelyezéssel létesített korábbi jogviszony beszámít-e? Vagy csak a ténylegesen az "átadó" munkáltatóhoz történő belépéstől számít az idő?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése kimondja: "az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el". Így az áthelyezéstől kezdődően ez az idő az áthelyezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony időtartama azok folyamatosságtól függetlenül beszámít a végkielégítésre jogosító időbe.Az Ön esetében a végleges áthelyezéssel és a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetésénél a törvény szerint nem kerülhetett sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadság kiadása áthelyezéskor

Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 26. §-a szerint az áthelyezésben – amely a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik esete – a Kjt. 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerint a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. A megállapodásnak ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Jubileumi jutalomra jogosító 1992. július 1-je előtti idő

Kérdés: A 89. szám 1730-as válaszához kapcsolódva kérdezem: annak ellenére, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-ának (4) bekezdése szövegszerűen ugyanazt a szabályt fogalmazza meg, mint a korábbi Mt. 209. §-a, mégsem lehet alkalmazni a jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyok egybeszámításánál?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése (azaz 1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, míg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint a köztisztviselő tizenharmadikhavi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálatijogviszonnyal rendelkezik. Ha ennél kevesebb a közszolgálati jogviszonybantöltött ideje, akkor a tizenharmadik havi illetmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Végkielégítésre való jogosultság – a jogszerző idő kezdete

Kérdés: Közalkalmazottunk 1985-től 1990-ig egy tanácsnál, a mai fogalmak szerinti polgármesteri hivatalnál dolgozott, majd áthelyezték az önkormányzat fenntartásában lévő Általános Művelődési Központba. Jogviszonyát felmentéssel meg kívánjuk szüntetni. Kérdésem: a végkielégítés szempontjából beszámítható-e a Kjt. hatálybalépését megelőző jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...alakult át. A Kjt. 37. § (4)bekezdése értelmében a közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságánakmegállapításánál – az áthelyezést kivéve – nem lehet beszámítani a korábbiközalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. Az említett szakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.