10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Polgármester – társadalmi megbízatásban
Kérdés:
A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?
2. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés
Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
3. cikk / 10 Szabadság a járványveszély idejére – fizetett és fizetés nélküli
Kérdés: Vendéglátóhelyet működtetünk, a járványveszély miatt várhatóan pár hónapig egyáltalán nem tudunk működni. Lehetséges-e, hogy emiatt előrehozzuk a szabadságok kiadását? A mi ágazatunkban amúgy is megszokott, hogy még a családos munkavállalók sem nyáron kapják meg a fizetett szabadságot. Ha a nyitvatartás korlátozása elhúzódna, és elfogyna az éves szabadság, áttérhetünk fizetés nélküli szabadságra is?
4. cikk / 10 Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak
Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
5. cikk / 10 Szabadság kiadása áthelyezéskor
Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
6. cikk / 10 Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?
7. cikk / 10 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
8. cikk / 10 Szabadság megváltásának szabályai GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén
Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?
9. cikk / 10 Kisgyermekes munkavállaló visszatérése a munkába
Kérdés: Egy kisgyermekes anyuka 2005. augusztus 4-étől első gyermekével, 2007. május 12-től második gyermekével vette igénybe a szülési szabadságot, és 2009. február 1-jétől pedig úgy kívánja bölcsődébe vinni a gyermekeket, hogy ettől az időponttól kezdve 6 órás munkaviszony keretében visszatérne dolgozni. Mikor szükséges a GYED-et lemondani és bejelenteni az anyukát munkaviszonyba? További kérdésem, hogy kiadható-e számára a 2005-2009 közötti időszak alatt összegyűlt szabadsága, évenként 24 munkanap?
10. cikk / 10 Rendes szabadság – a kiadás megszakítása keresőképtelen betegség miatt
Kérdés: A cégemnél az egyik munkavállaló szabadságának kiadásáról rendelkeztem, aki a szabadsága alatt megbetegedett. Szerintem először a betegállomány igénybevétele előtt a megkezdett szabadságát kell kivennie a munkavállalónak, azt nem szakíthatja meg, csak a kiadott szabadság letöltését követően mehet táppénzre. A munkavállaló szerint azonban a szabadsága megszakad a betegállományba kerülésével, és a megmaradt szabadságát egy másik alkalommal veheti ki. Kérdésem: helyesen járok-e el, ha a megkezdett szabadságot a betegállomány alatt kiadom, és csak ezt követően veszem táppénzre a munkavállalót? Van-e olyan rendelkezés, amely alapján a betegség miatt a megkezdett szabadság félbeszakadna, és a felgyógyulás után újra járna a már kiadott szabadság?