Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...nem adták ki, a pénzbeli megváltás a kölcsönbe adót terheli, hiszen a munkaviszony vele áll fenn, és így általában is őt terheli a munkabérfizetési kötelezettség [Mt. 214. § (1) bek. b) pont]. Ha a fenti szabályok alapján a munkáltató nem adott ki szabadságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szabadságvesztés büntetés – mint munkaviszony-megszüntetési ok

Kérdés: A társaságunk egyik alkalmazottja szabadságvesztés kiszabása miatt pár hónapra börtönbe vonult. Ilyen esetben az alkalmazottunk munka­viszonyát meg kell-e szüntetni, vagy elegendő csak szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] ...dönt, hogy tovább kívánja foglalkoztatni az érintettet, a munkaviszony a szabadságvesztés időtartama alatt szünetel, ezért a munkáltatót bérfizetési kötelezettség sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.