Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságot is. Mindebből következik az is, hogy amunkavállalót erre az időszakra megilleti az időarányos rendes szabadság,hiszen a keresőképtelenség időtartama a szabadság szempontjából jogszerzőidőnek minősül [Mt. 130. § (2) bek. a) pont].A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben 2009. október 20-án táppénzes állományba került.Erre csak abban az esetben kerülhetett sor, ha az orvos a munkavállalókeresőképtelenségét azon oknál fogva állapította meg, hogy a munkájátterhessége miatt nem tudja ellátni [Ebtv. 43. § (1) bek., 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadság teljes időtartamát figyelembekell venni. Ezeken túlmenően, ha együttes időtartamuk a hat hónapot nem haladjameg, a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nem haladó fizetésnélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat időtartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság megállapításánálfigyelembe kell venni. Ezeken túlmenően, ha együttes időtartamuk a hat hónapotnem haladja meg, a keresőképtelenséget okozó betegség, a 30 napot meg nemhaladó fizetés nélküli szabadság, valamint minden olyan munkában nem töltöttidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Rendes szabadság – a kiadás megszakítása keresőképtelen betegség miatt

Kérdés: A cégemnél az egyik munkavállaló szabadságának kiadásáról rendelkeztem, aki a szabadsága alatt megbetegedett. Szerintem először a betegállomány igénybevétele előtt a megkezdett szabadságát kell kivennie a munkavállalónak, azt nem szakíthatja meg, csak a kiadott szabadság letöltését követően mehet táppénzre. A munkavállaló szerint azonban a szabadsága megszakad a betegállományba kerülésével, és a megmaradt szabadságát egy másik alkalommal veheti ki. Kérdésem: helyesen járok-e el, ha a megkezdett szabadságot a betegállomány alatt kiadom, és csak ezt követően veszem táppénzre a munkavállalót? Van-e olyan rendelkezés, amely alapján a betegség miatt a megkezdett szabadság félbeszakadna, és a felgyógyulás után újra járna a már kiadott szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan a munkaviszony szünetel, de a szünetelés ideje után mégis jár aszabadság. Ilyen időtartam – többek között – a keresőképtelenséget okozó betegségis, amely jogszerző idő a szabadság tekintetében.Az a körülmény, hogy a keresőképtelenséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
2