7 talált cikk az azonnali hatályú felmondás , munkavégzés , kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?

Kérdés: A kiközvetített munkavállalót miért nem ellenőrzik? Munkaidőben céges eszközökkel, gépekkel "fusimunkát" végez. Ha ki is megy a területre, csak kb. 2-3 órára, és ez már hónapok óta így zajlik.

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?

Kérdés: Irodacsere folytán szükségessé vált az abban érintett munkavállalókkal munkaszerződésük módosítása, mivel az a munkaszerződésükben foglalt munkavégzési hely módosulásával jár. A helyszín változására Budapesten belül kerül sor. A módosítás aláírását néhány munkavállaló megtagadta. Jogszerű-e a munkáltató intézkedése, ha egyoldalú munkáltatói utasítással határozza meg az új munkavégzési helyet (mint kiküldetés), ha egyébként a kollektív szerződés alapján éves szinten 220 munkanapnyi munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra jogosult? Amennyiben esetlegesen megtámadják a munkavállalók ezt az intézkedést, milyen igényt támaszthatnak a keresetükben? Csupán a munkáltató egyoldalú intézkedésének hatályon kívül helyezését a bíróság által? Vagy mást is?

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?