Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] ...történt a rendkívüli munka teljesítése, 50%-os pótlék mellett szabadidő vagy pedig 100%-os pótlék illeti meg. Hangsúlyozzuk, kizárólag kollektív szerződés rendelkezése vagy a kinevezésben foglalt megállapodás alapján van csak lehetőség pótlék helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?
Részlet a válaszából: […] ...felmondása esetén felszámolási költségként – ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg – a munkavégzés alóli felmentés időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bekezdés]. Ezen szabály alól az egyetlen kivétel: a kollektív szerződés hatálya a vezetőre még a felek külön erre irányuló megállapodása esetén sem terjed ki [Mt. 209. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Vezető versenytilalmi megállapodása

Kérdés: Az Mt. szerint a versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló számára ellenértéket kell adni. Azonban a vezető állású munkavállalóról szóló részben azt találjuk, hogy ezektől a rendelkezésektől el lehet térni. Kérdésem, hogy az ellenértéktől is el lehet-e térni a vezető állású munkavállaló esetében? Milyen választ ad erre a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...az új Mt. II. részében foglalt rendelkezésektől eltérhet. Az egyetlen kivétel, hogy a munkaszerződés sem rendelkezhet úgy, hogy a kollektív szerződés hatálya kiterjed a vezetőre [új Mt. 209. § (1)-(2) bek.]. A versenytilalmi megállapodás szabályai is a II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.