Felmondás átvételének megtagadása

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha a felmondásomat a felettesem nem fogadja el? A felmondást otthon elkészítettem, aláírtam, de amikor a felettesem irodájába bevittem, és át akartam neki adni, ő elutasított, mondván, hogy szó sem lehet róla, szükségük van a munkámra. A felmondást így nem tudtam átadni, és visszamentem a munkaállomásomra. Ettől függetlenül nem kívánok a cégnél tovább dolgozni. Mit tegyek: próbálkozhatok újra ezek után? Van-e egyáltalán joga a munkáltatónak megtagadni a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a címzettel való közléssel válik hatályossá [Mt. 15. § (4) bek.]. A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat, így a felmondást is írásba kell foglalni [Mt. 22. § (3) bek., 44. §]. Az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaközi szünet eltérő meghatározása

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Éppen ezért nem feltétlenül előnyös a munkavállalónak, ha a törvényben megköveteltnél hosszabb munkaközi szünetben részesül, ezzel ugyanis csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Kinevezés egyoldalú módosítása

Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a közalkalmazotti jogviszonyt. Ahhoz, hogy a kinevezése szerinti gépkocsivezető munkakör helyett a jövőben karbantartóként dolgozzon, a kinevezés módosítására lenne szükség, ami csak közös megegyezéssel, a felek kölcsönös és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, ha a megállapodást írásba kell foglalni, azt módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződést a felek kötelesek írásba foglalni (Mt. 44. §), felmondás is csak írásban közölhető jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a keresőképtelen állapot a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Újítás munkaviszonyban

Kérdés: Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony során megalkotott találmányra vonatkozó szabályokat az Sztv. 9-17. §-ai határozzák meg. A törvény megkülönböztet alkalmazotti és szolgálati találmányt. Alkalmazotti találmányról akkor beszélünk, ha a munkavállaló anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Gyermekem jövő hónapban lesz kétéves, és ismét munkába szeretnék állni. A munkáltatómmal határozott idejű szerződésem volt, az egyik kolléga helyettesítésére vettek fel. Ez a kolléga tavaly szeptemberben vissza is tért. Ekkor én már fizetés nélküli szabadságon voltam. A cég szabályzata szerint a munkavállalóknak a CSED és a GYED alatt is jár a cafeteria, amit én a mai napig kapok a cégtől. Ebben az esetben meddig él még a szerződésem, ha visszamegyek?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony megszűnik a határozott idő leteltével [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ehhez nincs szükség a felek jognyilatkozatára, a megszűnés automatikusan bekövetkezik a határozott idő leteltével. Esetünkben a határozott idő aznap telt le, amikor a kolléga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Elmaradt jövedelem követelhetősége

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki – amiért én is ellene szavaztam – felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő leteltével megszűnik. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével tovább dolgozik, akkor a felek ráutaló magatartása alapján a munkaviszony továbbra is fennállt a kérdéses két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Idegennyelv-tudási pótlék meghatározása a munkáltató által

Kérdés: A Kjt. 74. §-a alapján adható-e szóbeli vagy írásbeli (tehát nem komplex) közép-, illetve felsőfokú állami nyelvvizsga megléte esetén idegennyelv-tudási pótlék a közalkalmazottnak? Amennyiben igen, akkor ebben az esetben arányosítható-e (felezhető-e) a pótlék mértéke? Dönthet-e úgy a munkáltató – kollektív szerződéses rendelkezés hiányában –, hogy adott munkakör esetén a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát önmagában nem fogadja el, és csak komplex közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga megléte esetén fizet nyelvpótlékot? Ha igen, kell-e erről külön szabályzat?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 74. §-a értelmében idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Igazolatlan távollét tartama nem jogosít szabadságra

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.